Internet és kultúra

Az internet már szinte a legtöbb ember mindennapjai részévé vált. Talán kezd elmúlni az újdonság hatása és már nem csak a rosszat, a rombolót látják benne. Minél jobban megismerik az emberek, megtanulják helyes használatát, annál jobban látni fogják, hogy ez már a kultúránk része lett, nem öli meg a kultúrát, hanem éppen támogatja. Egy külföldön található műalkotás pillanatok alatt megtekinthető a neten, míg a valós életben erre lehet, hogy nem lenne lehetőségünk. Korábban, hogy egy elkészült mű eljusson az emberekhez, hosszú utat járt be. Most ez az út és idő lerövidül. Nem kell már arra várnunk, hogy egy külföldi szakirodalmat lefordítsanak és megjelentessenek nálunk, elég, ha digitalizálják és bárki számára, bárhol elérhető. Kereséssel sokkal több információhoz is tudunk jutni, mint egy egyszerű könyvtáras katalógusozással, mivel a netes oldalakon a különböző linkek továbbvisznek minket és rengeteg különböző információhoz juthatunk. Persze itt felmerül az információszűrés problémája. Ezek a példák is azt mutatják, hogy a hagyományos kultúrát jól kiegészíti az internet és nem elnyomja. Persze egy jó koncert hangulatot nem tud a youtube sem visszaadni. De ha csak így láthatjuk kedvencünket, akkor ez is jó.

Nézzük meg mit ír az Idegen szavak és kifejezések szótára:

„Kultúra:

• 1.      Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak; ennek egy adott korszakbeli jellegzetes állapota
• 2.      A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltségi színvonal
• 3.      Művelt viselkedés; valakinek egyéni műveltsége, művelt volta
• 4.      Mezőg termesztett növény
• 5.      Biol baktériumtenyészet"

Nem is olyan egyszerű megfogalmazni. Egymástól eltérő dolgokat is sorolhatnánk ide, mindenki mást tart fontosnak, illetve kultúraközvetítőnek.

Csepeli György és Prazsák Gergő 2008-as kutatásukban kitértek az internet és kultúra kapcsolatára vonatkozó attitűdökre. A kérdőíves vizsgálatban 15 éven felüli hetente legalább egyszer internetező, otthon internet hozzáféréssel rendelkező embereket kérdeztek meg. Először a megkérdezettek kultúrafelfogásuk alapján kerültek csoportosításra. A fő komponensek a tömegkultúra (Sláger Rádió hallgatása, Barátok közt nézése, sportesemény látogatása, cigányzene hallgatása, horgászás), turizmus (városnézés, utazás, természetjárás, fényképezés), új média (blog írás, fájl csere, chat, honlapkészítés), tudástranszfer (tanulás, tanítás, kutatás, olvasás), mindennapi kultúra (kertészkedés, divatos öltözködés, borászat, lakberendezés, sütés-főzés), otthoni kultúra (Bartók Rádió hallgatása, bélyeggyűjtés, otthoni zenélés), magas kultúra (opera, koncert és színházlátogatás, tárlat és múzeumlátogatás, könyvtárlátogatás) voltak.

A következő négy csoportot különítették el:

• Populáris kultúra-felfogásúak (23%): Kultúrafelfogásukat közepesen határozzák meg a tömegkulturális tevékenységek. A turizmus szerintük eleme a kultúrának. Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az online tartalomkészítő, -megosztó tevékenységnek, de a tudásmegosztásnak már nem. Számukra a mindennapi kultúra részét képző tevékenységek a kultúra részei, de az otthoni kultúra nem illik bele az általuk definiált kultúrába. Hasonlóképpen a magas kultúrát sem sorolják ide.
• Magas kultúra-felfogásúak: (27%) A populáris kultúrát, a turizmust és az online tartalomkészítést nem sorolják a kultúra közé. Számukra a tudástranszfer viszont a kultúra részét képezi és a legfontosabb számukra a színház és könyvtárlátogatások. Kultúrafogalmukba még belefér az otthoni kultúra is.
• Kulturális”nihillisták”: (16%) A kultúra fogalmához igazából egyik tevékenységi kört sem tudják kapcsolni. Félő, hogy számukra nincs is ilyen referens, ezért kapták a nihillista elnevezéset.
• „Heterogén”kultúra-felfogásúak: (28%) Ennek a csoportnak a tagjai szinte minden tevékenységi körből tudtak választani a kultúra fogalmához.

A tevékenységi köröket és a csoportokat elnézve nem lett egyszerűbb a kultúra fogalmának a meghatározása. Ha jobban belegondolunk, mindenki másként látja, mást gondol fontosnak. A cigányzene nem közvetítené a kultúrát, mint egy opera? Vagy az egyik társadalmilag jobban beleillik a kultúra fogalmába? Első olvasatra a bélyeggyűjtést sem gondoltam a kultúra részének. Pedig a régi értékes bélyegek gyűjtése is nagyon hasznos információkat közvetítenek korábbi korokról.

Az is lehet, hogy a kultúrát alakító tényezők is folyamatosan változnak a társadalommal. Amíg korábban csak a könyveket tekintették igazi forrásnak, ezzel szemben ma már az internet is az. A kultúra-felfogásban is haladni kell a korral. Biztos, hogy csak a szellemi javak tartozhatnak bele? Elgondolkodtam a kertészkedésen is, amit, mint a mindennapi kultúra tevékenységköreként adtak meg. Miért ne tartozhatna bele a mindennapi kultúrába, hogy igényesek vagyunk a környezetünkre és ápoljuk. Az Azori-szigeteken szinte mindennap vágják a füvet, nem látni egy gondozatlan területet vagy házat sem. Az utcákon nincsen kutyapiszok és szemét. Azt mondanám, hogy ott ez mindenképpen a kultúra része. És milyen jó és látványos dolog.

Ezek után én lehet, hogy magam a heterogén csoportba sorolnám.

Megvizsgálták az internet és a kultúra kapcsolatára vonatkozó attitűdöket is.   A megkérdezetteknek internetpárti (az internet növeli a kulturális szabadságot, fejleszti a kulturális közösséget és radikálisan megújítja a kultúrát) és internetellenes (fölöslegessé teszi a hagyományos intézményeket, tönkreteszi a kultúrát, web2 kultúra) állításokra kellett felelniük. A megkérdezetteket a következő csoportba lehet beosztani:

• „Békés egymás mellett élés”: (29,5%) Nem látnak ellentmondást a kultúra és az internet között. Szerintük nem váltja ki a hagyományos kulturális intézményeket, nem alakítja át radikálisan a kultúrát, így nem is teszi tönkre. Úgy gondolják az internet által megnő a kulturális szabadság. A második generációs webes alkalmazások kultúraalakító szerepét nem tartják jelentősnek.
• „Szkeptikusok”: (27,5%) Nem gondolják, hogy az internet pozitív hatást képes gyakorolni a kultúrára. Kifejezetten ellenségesek az internettel szemben. Szerintük az internet pusztítja a kultúrát. Egyedük a kulturális közösség fejlesztést tekintik pozitívnak.
• „Párhuzamosok”: (22%) Az internet és a kultúra viszonyát két soha nem találkozó párhuzamosként látják. Szerintük nem teszi az internet fölöslegessé a kulturális intézményeket és a kultúrát sem rombolja, de nem tartják jelentősnek sem az internet pozitív hozadékait.
• „Optimisták”: (20%) Ők állnak legközelebb a „digitális utópia” látomásához, de nem hiszik, hogy feleslegesé válnának a hagyományos kulturális intézmények, vagy, hogy az internet rombolná a korábbi kultúrákat. Azt vallják, hogy az internet növeli a kulturális szabadságot, és a jelenlegi kultúrát radikálisan megváltoztatja.

Az internetet lehet szeretni és lehet utálni, de használatát kikerülni már alig lehet. Mivel egyre több ember használja munkája során és szabadidőben is, ezért társadalmunkra és a jelenlegi kultúránkra is jelentős hatással van. Minél átfogóbb kultúrafelfogással rendelkezünk, annál kisebb a valószínűsége, hogy negatívan fogunk az internetre gondolni. A szkeptikusok nem lehet, hogy azért gondolkodnak így, mert nem tudják használni az internetet? Nem lehet, hogy itt is az elefánt effektusról lenne szó? Nem ismerem, nem tudom használni, ez csak valami rossz lehet? Ráadásul a média is ezt sugallja. (Szinte csak bűnözés kapcsán kerül a hírekbe az internet.) Kíváncsi lennék, hogy alakulnának ezek az arányok pár év múlva és mi lenne az oka a változásnak.

Értékek és internet:

2008-ban a megkérdezettek szerint legfontosabb a család, a szeretet, a boldogság, az anyagi biztonság és a jó közérzet. 1983 óta, mióta végeznek nálunk érték – vizsgálatokat, a rangsor elején mindig ezek az értékek szerepeltek. Érdemes megnézni a lista végét is: politika, sport, utazás, karrier és számomra meglepő módon a kultúra is a lista végén található. A rangsort elkészítették internethasználókkal és internetet nem használókkal is. A két rangsor jelentősen nem különbözik egymástól. Feltűnő különbség a szerelem, haza és a pénz helyezésében látszik. Mielőtt messzemenő következtetéseket próbálnánk meg levonni, nézzük meg kik is az internethasználók. Internetet nagy valószínűséggel a fiatalabb generáció tagjai használnak, így a szerelem az ő esetükben ezért került a 9. helyre. Az idősebbek, a nem internethasználóknál a szerelem már a 21. helyre került. Azt mondják, hogy a szerelem egy idő után szeretetté alakul. Talán ezért került hátra a rangsorban? Én használok internetet és nem tartozom a legfiatalabb generáció közé, mégis fontosnak tartom a szerelmet – csak engem erről senki nem kérdezett J Ugyanígy az életkori különbségekkel magyarázható, hogy a nem netezők a hazát előrébb sorolták, mint a netező fiatalok. A pénz rangsorolása nem valószínű, hogy összefügg az internethasználattal. Sokkal inkább a társadalmi – gazdasági különbségeknek tudható be.

Azért is érdekesek az ilyen jellegű kutatások, mert mindenkiben élnek olyan tévképzetek, hogy az internetet használóknál és nem használóknál mik lehetnek az értékek. A kutatás bebizonyította, hogy a család és szeretet mindenkinek egyaránt fontos.

Internettel kapcsolatos attitűd:

A legtöbb választ „Az internet a társadalmi kommunikáció forradalmi fordulata” állítás kapta. (4,07 a 10 skálán) A legkevesebbet pedig „Az internet segítségével könnyebben kényszeríthetem akaratomat másokra” állítás kapta (1,92). Ha a kapott értékeket nézzük túl sok különbség nincs az első és utolsó állítás között. Az első negatív állítás: „Az internet végletesen szétszakítja az embereket egymástól” (2.54) pedig még közelebb van a legtöbb választ kapó állításhoz. Mivel igazán nagy szórás nem látható, úgy gondolom az emberekben talán még nincs egy teljesen kialakult kép az internetről. Nem tudják, hogy szeressék vagy sem?

Internethasználat és változás:

Megkérdezték az internetezőket, hogy életüket befolyásolta-e az internet, és ha igen, mennyiben. Erre a megkérdezettek mintegy 40%-a igennel válaszolt. A különböző állításokra adott válaszoknál itt már jóval nagyobb eltérés mutatkozik: Mindenhez könnyebben hozzáférhetek (75,5%), Szinte rabja vagyok, minden időmet ezzel töltöm (3,9%). Megállapítható, hogy az internet alapvetően pozitívan befolyásolta az emberek életét. Az emberek előtt kinyílt a világ, könnyebben és gyorsabban tudnak tájékozódni és kitágult a kapcsolatok világa is. Csak kevesen említették a kevesebb sportolást, családtagokkal való beszélgetést és a függőséget. Ezek az előítéletek, amik rögtön felmerülnek az internethasználat kapcsán szerencsére viszonylag kevés embert érintenek. Az internet esélyt adhat mindenkinek, a kérdés az, hogy ki tud és akar élni vele.

Internethasználat és munkahelyi autonómia:

Mielőtt a kettő kapcsolatáról beszélnénk, érdemes kitérni a munkahelyi autonómiára. Az ESS vizsgálat kérdőívében két kérdés szerepelt a munkahelyi autonómia mértékére vonatkozóan, melyből megállapították a munkahelyi autonómia indexet. Az index szerint a legnagyobb autonómiát Norvégiában, Svédországban, Dániában és Finnországban élvezik a munkavállalók, míg Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában, Oroszországban és Lengyelországban a legkisebbet. Az internethasználat Finnország, Svédország és Norvégia kivételével minden országnál együtt jár a magasabb munkahelyi autonómiával. A fejlett kapitalista országokban több beleszólási lehetőséget biztosítanak, míg a többi országban a munkahelyi autonómia szintje alacsonyabb.

Vannak olyan munkahelyek, ahol ugyan számítógéppel dolgoznak, de a net le van tiltva a gépekről, mivel a munkához nem szükséges az internet kapcsolat, és a gépen lévő adatokat is így próbálják védeni. De a munkáltató is gondolkodhat úgy, hogy inkább ne legyen net, hogy az emberek inkább dolgozzanak munkaidőben. Nem szabad azonban arról elfeledkezni, hogy a netről sok esetben a munkához szükséges információkat is le lehet szedni. A munkavállaló szinte akaratlanul is képezi magát és nem szükséges később közös céges képzésekre költeni, ami lehet, hogy csak egyféle szemléletmódot tud tükrözni.

Tolerancia és internethasználat:

Véleményem szerint a tolerancia egy nagyon aktuális kérdés. A határok megszűnésével és a szabad utazásokkal egyre többet találkozni idegenekkel, más nézetű és gondolkodású emberekkel, vagy éppen másságukat felvállalókkal. El kell(ene) fogadni a másikat, és megtanulni békésen együtt élni. Sajnos Magyarország nem éli meg pozitív dolognak a bevándorlásokat. Úgy gondolom, hogy a fiatalabb generáció már talán toleránsabb, köszönhetően a mobilitásnak és az internetnek. Vizsgálat is kimutatta, hogy az internetet használók toleránsabbak az internetet nem használóknál. Ebben talán megint szerepet játszik az életkor is, mivel általában a fiatalok az internethasználók.

Úgy gondolom, hogy csak az internet által nem leszünk toleránsabbak, ehhez kell a megfelelő neveltetés és nem utolsó sorban a saját tapasztalat. A mai fiataloknak már rengeteg lehetőségük van akár ösztöndíjakkal is külföldön tanulni, vagy szakmai gyakorlatot tenni. Ha saját bőrükön is megtapasztalják, milyen idegennek lenni egy másik országban, akkor már ők is másként fognak nézni itthon az idegenekre. Az internet is segít ebben, mivel a közösségi oldalakon keresztül, vagy egy virtuális térben bárkivel találkozhat és beszélgethet. Az internet kinyitja a teret és olyan lehetőségeket kínál a fiataloknak, amik a korábbi generációknak nem adatott meg.

Láthatjuk, az internet nem öli meg a társas kapcsolatokat, nem válunk zombikká. Erre is mint sok mindenre másra is érvényes: ésszel kell használni. Ne féljünk az internettől, rengeteg pozitív oldala van. Persze, van negatív is. De minek nincs?