A távoktatási környezet oktatási tartalomfejlesztése - Felhasználói sajátosságok

Magyarországon még aránylag kevesen vettek részt bármilyen szervezett távoktatási tanulásban, így rengeteg kétség van az emberekben a sikert illetően. Megszoktuk, hogy formális keretek között tanultunk, ahol előre tisztázottak a szerepek, mindenki tudja mi a feladata. Gyakorlatilag a tanártól várják a tanulók a különböző ismeretanyagokat, amit ők szépen végighallgatnak és lejegyzetelnek. Nem szabad ezekről a berögzült szokásokról megfeledkezni, mivel egy távoktatás során egy teljesen más hozzáállás és viselkedés szükséges a résztvevőktől: mind a tanároktól és mind a diákoktól. Egy jó taneszköz pedig akkor tud jól beágyazódni az oktatás - nevelés folyamatába, ha több fontos kritérium (pl.: módszerek, differenciálás, értékelés, stb.) mellett a felhasználói sajátosságokat is figyelembe veszi.

A tanuló:

Kovács Ilma Új út az oktatásban című könyvében összegyűjtötte a legfontosabb különbségeket a hagyományos oktatásban tanulók és a távoktatásban tanulók között:

A hagyományos oktatásban tanulók	A távoktatásban tanulók
Életkor és tudásszint szempont­jából homogén csoportot alkot­nak	Kicsi a valószínűsége a homo­gén csoportok verbuválásának[
Egy közös térben (osztályban, laboratóriumban) tanulnak	Egymástól távol, térben szét­szórva tanulnak
Állandó ellenőrzés mellett, ta­nártól „függő viszonyban” fej­lődnek	Közvetlen ellenőrzés nélkül és közvetlen tanári jelenléttől „füg­getlenül” haladnak előre
Az intézménynek a tanulókról készített nyilvántartása szegé­nyes, hiszen a tanuló bármikor „kéznél van”, ha a tanító vagy az iskola többet szeretne tudni róla	A távoktatási központ pontos, mindenre kiterjedő gazdag infor­mációkkal rendelkezik a tanuló­ról (cím, konzultációs tanár, konzultációk időpontja, a tanuló korábbi tanulmányai és végzett­sége, a tanuló által felvállalt kép­zési idő tartama, osztályzatok, levelezés stb.)
Nincs szükség szervezett „nyo­mon követésre”	Fontos a tanuló munkájának szervezett és folyamatos „nyo­mon követése”

Figyelembe kell venni, hogy távoktatásban nem csak felnőttek vehetnek részt, így egy elég heterogén csoport jöhet létre, akiknek más más céljai vannak és a hozzáállásuk sem egyforma. nem biztos, hogy egyformán tudnak időt szakítani a tanulásra sem. Van, aki még tanul, van, aki már dolgozik, de lehet köztük munkanélküli is. A taneszköz akkor lehet hatásos, ha meg tudjuk határozni, hogy körülbelül milyen csoport fogja használni.

Szokatlan, lehet az új tanulási környezet is, meg kell tanulni önállóan és kooperálva tanulni és cselekedni.

Fel kellene mérni a tanulók alapvető kompetenciáit, hogy alkalmasak lesznek-e egy ilyen jellegű tanulásra. (Pl.: olvasás és szövegértés, informálódni tudás képessége, stb.)

Rendelkezni kellene a tanulók előismeretének ismeretével is, mivel a taneszköz létrehozása során gondolni kell arra is, hogy egyes modulok átugorhatóak vagy jól begyakorolhatóak legyenek. A taneszköz leírásában pontosan meg kell fogalmazni a tanulók szükséges kompetenciáit, előismereteit, egyszóval az alapfeltételeket, ami hozzájárul a képzés sikeréhez.

Sokszor túldimenzionálják egy e-learninges képzés kapcsán az IKT ismeretek fontosságát. Azonban egy jól elkészített tananyag alapvető informatikai ismeretek birtokában is sikeresen használható. Mindenképpen jeleznie kell a taneszköz leírásában, ha valamilyen speciális ismeret vagy készség szükséges.

Mivel ezen a területen kevés tapasztalattal rendelkeznek az emberek, így főleg az elején sok kérdésük lesz a rendszerrel, technikai hátérrel és képzéssel kapcsolatban. Szükséges, hogy ne csak a tutortól kapjanak szakmai és tanulási segítséget, hanem hogy általános kérdésekre - nem a tananyaggal kapcsolatos - is választ kapjanak a képző cégtől. Ez akár egy bármikor hívható infóvonallal is megoldható.

A tananyag koncepciójának kidolgozásakor már figyelni kell a tanulók egyéni különbségeire. Nincs két egyforma ember, így mindenki másként reagál a különböző szituációra, ezért a tananyagnak is tartalmaznia kell különböző módszertani eljárásokat, hogy fenntartsák a tanulók figyelmét.

Érdemes egy tanulási útmutatót is készíteni, amire támaszkodhatnak a tanulók. Ebben meg lehet fogalmazni az egyes modulok célját, elérésének lehetőségeit, ismétlési módokat, tanulási módszereket.

Az oktató:

A taneszköz készítésénél figyelembe kell venni, hogy a tanári szerep is megváltozik egy távoktatás vagy e-learning során. Mivel megváltozik a tanár tevékenységi köre, így az elnevezés is változik. A leggyakrabban ezekkel találkozhatunk:

• Támogató (tutor): a tanulási folyamat egyénre szabott támogatása és a tanulócsoport kooperatív munkájának ösztönzése és irányítása a fő feladata.
• Ösztönző (facilitátor): A tanulástámogatást irányítja, segíti értelmezni az oktatási anyagokban található információkat.
• Edző (coach): Fejlesztő, felkészítő tanár, akinek feladata a megfelelő oktatási segédletek kiválasztása, IKT közegen keresztül történő segítségnyújtás, a tanulók megtanítása az e-tananyag használatára, a feladatok as projektek értékelése
• Tanácsadó (counsellor): Közreműködik a a megfelelő kurzus kiválasztásában, segít a tanulási nehézségek leküzdésében
• Mentor: tájékoztat a konzultációkról, az oktatási segédletek és egyéb források elérésének módjáról, segít a megfelelő tanulási stratégia kialakításában
• Konzulens: A tanulási folyamat irányítását és ellenőrzését időszakos rendszerességgel személyes találkozók segítségével végzi. (Kőfalvi Tamás: E-tanítás)

Látható, hogy a tanár részéről is egy teljesen más hozzáállás szükséges, aminek a felhasználói sajátosságok között is meg kell jelennie. Mivel a tananyagot különböző médiák szolgáltatják, ezért az ő esetükben már sokkal fontosabb a megfelelő, illetve magasabb szintű IKT ismeret. Amennyiben valamilyen speciális ismeret is szükséges, akkor azt mindenképpen előre jelezni kell.

Célszerű a tutorok számára is egy kézikönyvet készíteni, ami segít nekik a program használatában, megismerésében.

Az IKT ismereteken kívül fontos, hogy a tanároknak / tutoroknak új módszertani ismeretekre van szükségük, amit az új oktatási környezet igényel. Nagyon nagy nyitottságot és attitűdváltást igényel tőlük, hogy levetkőzzék régi, berögzült szokásaikat, és még a tanulókat is segíteniük, támogatniuk kell az új helyzetben. A tanárok rendelkeznek a megfelelő pedagógiai és didaktikai ismeretekkel, de lehet, hogy szükséges egy képzés számukra, hogy az új oktatási környezetben is jól megállják a helyüket és elsajátítsák az új módszertant. Mivel az oktatás középpontjában a tanuló áll, ezért támogatniuk kell az önálló és a kooperatív tanulást is.

Amennyiben egy taneszköz készítésénél figyelmen kívül hagyják a felhasználói célcsoport sajátosságait, akármennyire jó is a tananyag, szinte használhatatlan lesz. Szem előtt kell tartani, hogy nem mindenki egyenlő képességekkel, előismerettel rendelkezik. be kell látni, hogy nem mindenki számára megfelelő oktatási forma a távoktatás vagy e-learning.

Útmutató andragógusok, felnőttképzők számára:

1.   Ennek az új tanítási / tanulási formának új módszertana is van. Szükség esetén nem szégyen egy ilyen irányú továbbképzésen való részvétel, hogy később a munkánk eredményesebb legyen és a tanulót is sikerélményhez tudjuk juttatni.

2.   A felnőttoktatónak más szerepe van, mint a hagyományos oktatásnál. Figyelembe kell vennie, hogy itt a tanuló áll a középpontban és az oktató / tutor itt “csak” irányít és moderál.

3.   Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebben az oktatási formában legtöbbször felnőttek vesznek részt, akik munka és család mellett tanulnak és kevés idővel rendelkeznek. hangsúlyt kell fektetni a tanulók figyelmének és motivációjának fenntartására és a lemorzsolódás megakadályozására.

4.   Tutorként támogatni kell az önálló és kooperatív tanulási módokat, meg kell a tanulónak is tanulnia tanulni.

5.   Mivel különböző előismerettel rendelkezhetnek a tanulók, így szükséges annak felmérése és figyelembe vétele az oktatási anyag kialakításakor.

6.   Amennyiben az oktatási forma megkövetel bármilyen IKT ismerete és technikai hátteret, fel kell mérni, hogy a tanulók rendelkeznek-e a megfelelő kompetenciákkal és technikai háttérrel. Fontos, hogy a felnőttoktató is rendelkezzen megfelelő IKT kompetenciával.

7.   A felnőtt tanulók már rendelkezhetnek megfelelő munkatapasztalattal, ahol már jelentős informális tudást is szereztek és ezt hasznosítani tudják az oktatás során. Ezért is fontos, hogy legyenek a tananyagban egyéni tanulási út lehetőségek és  különböző tanulási útvonalak.

8.   A tanulót elbizonytalaníthatja, hogy úgy érzi nem tartozik egy csoportba, egyedül van. A megfelelő kommunikációk biztosításával (személyes, virtuális, egyéni és csoportos) ez kiküszöbölhető.

9.   Előfordulhat, hogy azért választják ezt a tanulási módot a felnőttek, mert a formális oktatás során sok kudarc érte őket. Egy jól megtervezett tananyaggal sok buktató kiküszöbölhető és a tanulót sikerélmény éri, ami kihatással van tanulására is. Ne hagyjuk magára a tanulót, hanem kísérjük folyamatosan haladását. A tananyagba legyenek beépített segítségnyújtási pontok és ellenőrző kérdések, ezek megóvják őket a kudarctól.

10.  Mivel itt is előfordulhatnak nem várt reakciók, ezért a tutornak nyitottnak és kreatívnak kell lennie.

11. Segíteni kell a tanulót eligazodni a hatalmas információ özönben, meg kell tanulnia kiszűrni a számára fontos információkat. a tanulót terelni kell a megfelelő haladási irányba.

12.  Fontos a folyamatos visszacsatolás és ellenőrzés.

13.  Érdemes együttdolgozni a tananyagfejlesztőkkel, hogy a lehető legjobb tananyagot hozhassuk létre, ami figyelembe veszi az oktatni kívánt csoport sajátosságait.

13+1 Mivel az improvizáció lehetősége teljesen kizárt, ezért a visszajelzések helyét és idejét is előre meg kell tervezni, de nyitottnak kell lenni a spontán felmerült problémákra is.