A számítógép és az
internet elterjedésével kezd az oktatási környezet is megváltozni. Itt is
figyelembe veszik a változásokat és ezeket próbálják beépíteni az oktatás –
nevelés folyamatába. Paradigmaváltásról csak akkor beszélhetünk, ha a régi
modell már nem alkalmas a magyarázatra. Vajon mikor jön el az a pillanat? Vagy eljön
egyáltalán? Mivel nem lehet mindent csak számítógéppel támogatott oktatással
elsajátítani (tárgy specifikussága, diákok mentalitása) ezért ez talán nem fog
bekövetkezni, de az arányok biztos el fognak tolódni.
Problémaközpontú
tanulási környezet:
Az internetes
kommunikáció, számítógép hálózatok, adatbázisok, oktatóprogramok új lehetőséget
nyújtanak a tanítási és tanulási környezet átalakításában. Ettől talán sokan félnek
és az oktatás elszemélytelenedését látják benne, de szerintem ennek
elterjedésének a legnagyobb akadálya saját magunk lehetünk. Vagy inkább az
elefánt effektus. Nem ismerjük, nem tudjuk a pontos alkalmazását, tehát ez jó
nem lehet. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani rohanó világunkkal és a gyors
információáramlásokkal, muszáj lépést tartani a fejlődéssel. Pozitíven kell
hozzáállni a dolgokhoz és nem rögtön az első nehézségnél kritizálni.
A problémaközpontú
tanulás alapkoncepciója Komenczi megfogalmazásában:
- A tanulás problémák önálló megoldásán alapuló személyes tudáskonstrukció.
- Eredményessége feltételezi a tanuló aktivitását, érdeklődését és motiváltságát,
- Rendelkezésre áll a megfelelő tudásbázis megfelelő pedagógiai instrukciókkal és tanulástámogatással
- A problémák valósak, hitelesek vagy valós szituációkkal és eseményekkel, folyamatokkal hozhatók kapcsolatba – felkeltik a tanulók figyelmét, kíváncsiságát
- A problémaközpontú tanulás sajátos kontextusban lejátszódó, közvetve vagy közvetlenül társas folyamat
A mai fiatalok
figyelmét a legjobban a számítógéppel és a különböző internetes dolgokkal lehet
a legjobban felkelteni. Az új és valós környezet aktiválja, motiválja őket. Az egész
tanulási folyamatot talán nem is tanulásnak tekintik. Ha például nyelvi órára
beviszünk egy rövid filmet, vagy youtube videót, amit többször lejátszunk,
kigyűjtjük a szavakat és kifejezéseket, valamint megbeszéljük a történéseket,
akkor a diákok jobban együttműködnek, játékos tanulásnak fogják fel az egész
órai munkát. Nem veszik észre, hogy mennyi mindent csináltak. Miért ezt a
példát hoztam? Mert próbáltam már, és láttam, hogy ez így tényleg működik.
Problémaközpontú tanulási
környezet kialakítása:
- Tananyagfejlesztés: az adott terület releváns problémáit hiteles, valóságközeli szituációkban mutassa be. Ha aktuális kérdések, személyes tapasztalatok kerülnek megvitatásra, jobban felkeltik a tanulók figyelmét. Az a legjobb, ha a tanulót olyan reális helyzettel szembesíti, amely tényleges problémamegoldást igényel. Ilyen helyzet azonban nem mindig hozható létre, így megoldásként szóba jöhet a az adott témakör megfelelően szövegezett narratív bemutatása is.
- Tanulási folyamat szervezése: A problémákat különböző kontextusokban és minél több nézőpontból kell bemutatni. A tudás felhasználása így lesz a leghatékonyabb. Biztosítani kell, hogy a tanultak kipróbálhatóak legyenek különböző hiteles problémahelyzetekben. Amennyiben ez nem megoldható, akkor utalni kell arra, hogy a tanultakat hol lehet alkalmazni.
- Tanulási környezet kialakítása: Inspirálja és lehetővé tegye a társas tanulás különböző formáit, a csoportos problémamegoldást és a tapasztalat és kezdő problémamegoldók közti kooperációt. Ha ez nem megoldható, akkor alkalmanként csoportmunka alkalmazása ajánlott.
- Feladatkijelölés: Pontos és egyértelmű kell, hogy legyen. Figyelemmel kell kísérni a tanulási folyamatot, és ha szükséges, akkor támogatni kell. A folyamatos visszacsatolást lehetőségét integrálni kell a tanulási folyamatba.
- Tanulói kompetenciafejlesztés: Különösen azokra a kompetenciákra kell figyelni és fejleszteni, melyek az önálló tanuláshoz, a társakkal történő kooperatív tanuláshoz és az infokommunikációs eszközök felhasználásához szükségesek.
Az információs
társadalomban az iskola és a tanárok számára a megfelelő médiakompetencia
kialakítása az igazi kihívás. A tanárok már nem csak átadják az információt,
hanem meg kell mutatniuk, hogyan lehet eligazodni az információk között,
kritikusan értékelni a tartalmakat és megszűrni az információkat.
„A tömegkommunikáció
régi és új formái, az informatika, a távközlés, és a média technológiáinak
konvergenciája olyan összetett, mindenütt jelen levő és állandóan megnyilvánuló
ikonikus, illetve szimbolikus környezetet generál a mai ember számára, amelyben
egyre nehezebb eligazodni. A médiakompetencia az információáradatban történő
tájékozódás a navigáció képességrendszerét jelenti. „Új típusú kulturális eszköztudás”,
amelynek részét képezi a szokásosnál tágabban értelmezett „társadalomtudományi”
műveltség, esztétikai iskolázottság és értékfelismerő képesség. Olyan ismeretek,
képességek, beállítódások tartoznak ide, amelyek elsősorban a társadalom
kohézióját fenntartó (és gondolkodását formáló) kulturális kommunikációra
irányulnak. A médiakompetencia összetett képességegyüttes, amely magában
foglalja az egyes technikai médiumok jellemzőinek, használatuk módjának
ismeretén túl tartalmak létrehozásának, bemutatásának és megítélésének tudását
is. A médiakompetencia legmagasabb szintjét az innovációra való hajlandóság, a
kreativitás, a minőség felismerésének és létrehozásának képessége jelenti.” (Komenczi
Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek)
A jelenlegi oktatásban
egyre jobban érződik, hogy az ipari társadalomból örökölt iskola szerkezete,
szervezeti rendje, munkakultúrája, nem képes megfelelni a globális
versenygazdaság és az egyre gyorsabban változó információs társadalom
igényeinek és elvárásainak. Manapság pont a gyors fejlődésnek és
információáramlásnak köszönhetően mindenkinek szüksége van tudásának
megújítására. Ahhoz, hogy az egész életre kiterjedő tanulást integrálni
lehessen a felnőttek életvilágába, a különböző tanulási aktivitások és
változatos tanulási környezetek természetes rendszerét kell létrehozni.
Az ember születése óta
folyamatosan tanul. Mégis, ha tanulásról van szó, akkor elsősorban a tanulás
intézményesült formáira gondolunk, pedig rengeteg informális tanulási forma van
jelen életünkben. Kezdve mindjárt a narratív tanulással, ami egy lapvető
tanulási mód, mivel a gyermek így tanul a legtöbbet anyjától. A narratív
tanulás érzelmileg telitett, mint minden kezdeti kommunikáció anya és gyermeke
között. Egy spontán anyanyelvhasználaton
alapszik. Jellemzője az érzelmekkel teli hangsúlyozás és a hétköznapi
kommunikáció közelsége. Az absztrakció
és a speciális terminológiák a körülírások és a metaforikus kifejezések
használata miatt felesleges. A hangsúlyos kifejezések modellezik a hallgató és
a tárgy közti érzelmi kapcsolatot.
A szülő és gyermek
közti narratív tanulási helyzet kétirányú, mivel a gyerek az anyja elbeszélését
figyelmesen hallgatva tanul és rögtön megtanulja ennek a közlési formáját is,
mellyel visszaadja a történetet a felnőttnek. Először is képesnek kell lennie
befogadnia az információt, és feldolgoznia majd másodszor meg kell tanulnia
lineárisan és perspektivikusan visszaadni a történetet. A partner megfigyelésével
megpróbálja megtanulni az elbeszélés sikerének titkát.
Amint bekerülünk az
intézményesült oktatásba, ez számít a tudásszerzés első számú és hiteles
forrásának. Pedig az informális tanulás (pl.: családi környezetben) nem marad
abba. A felsőoktatásnál kezd ez a szemlélet egy kicsit változni, mivel ott már
adnak a külvilágra, de az informális tanulást még ott sem ismerik el.
Kialakulóban
van hazánkban is a validációs rendszer. Derényi András és Tót Éva Validáció A
hozott tudás elismerése a felsőoktatásban című tanulmánykötetükben a
következőképpen fogalmazzák meg a validációt:
„Olyan
eljárásról van szó, amelyben a legkülönbözőbb tanulási környezetekben
megszerzett ismereteket, készségeket, kompetenciákat (hétköznapi kifejezéssel
tudást) vetik össze előzetesen meghatározott referenciákkal (azaz egy adott képesítés
vagy képzési program követelményeivel), és megfelelőség esetén elismerik,
vagyis lehetővé teszik az adott képesítés megszerzését, vagy pedig a korábban
megszerzett (hozott) tudást egy képzési program követelményeinek teljesítésébe beszámítják.”
Ebben
a tanulmánykötetben összegyűjtötték a kutatás során szerzett tapasztalataikat
és észrevételeiket:
- Elismerési gyakorlat nagy hányada kreditelismerés (ami szintén nem zökkenőmentes)
- Ritkán, de van elismerése a nem formális és informális tanulási eredmények elismerésének (gyakorlati tárgyak és képzések, doktori képzések)
- Informális környezetben szerzett tanulás elismerésére nem volt még gyakorlat (egyházi közösségben végzett munka – egyházi fenntartású intézmény)
- Formális képzésen kívül megszerzett tudás elismerése többféleképpen van jelen
- Tanár és hallgató közti magánalku van jelen elismerésben
Mivel
nálunk ennyire az intézményesült oktatáson van a hangsúly, így a felsőfokú
tanulmányok befejezése után nem formálisan szerzett tudást nem lehet
elismertetni. Pedig utána is vannak tanulási folyamatok. A munka világában is
rengeteg új ismeretre teszünk szert, amiket sajnos nem tudunk elismertetni még.
Látható, hogy a tanulás dimenzói mindenképpen átgondolásra szorulnak és
alkalmazkodnia kellene információs társadalmunk igényeihez, oktatási
környezetéhez.
Korszerű
tanulási környezet tervezésének fókuszpontjai:
· Tanuló
központú: tanuláskor a korábbi, már meglévő tudásunk, készségeink, attitüdjeink
alapján értelmezzük az elsajátítandó tananyagot. Ezért nagyon fontos, hogy az
eredményes tanítás érdekében a tanár diagnosztizálja a tanuló meglévő
konceptuális keretrendszerét és kulturális hátterét. A tanárnak ismernie
kellene azt a környezetet, ahonnan a tanuló érkezett
·
Tudásközpontú:
A hatékony tanulás eléréséhez fontos a tananyag tartalmi elemeinek gondos
kiválasztása, a tanulási célok és standardok pontos megfogalmazása.
·
Értékelésközpontú:
Elengedhetetlen a folyamatos visszacsatolás, mellyel a tanuló is ellenőrizni
tudja tudásának használhatóságát és a tanár is láthatja az esetleges tévutakat
és korrigálhatja azokat.
·
Közösség-központú:
Fontos lenne a társas tanulás tervezése, ahol a diákoknak lehetőségük lenne az
egymástól való tanulásra is. Támogatni kell a projekt alapú oktatást,
kooperatív tanulást, tanulóközösségeket.
A
virtuális tanulási környezetben rendelkezésre álló infokommunikációs
technológiák hatékonyan tudják támogatni ezeket a kritériumokat.
„Az információs társadalom iskolájának
kívánatos tanulási környezete megközelíthető úgy is, hogy ellentétpárokban
fogalmazzuk meg a hagyományos, elsősorban instrukciókra és ismeretátadásra
építő, és a progresszív, inkább konstruktivista tanulásikörnyezet-szervezés karakteres
vonásait.”
Tradicionális tanulási környezet
|
Progresszív tanulási környezet
|
|
1.
|
Tények és
szabályok, kész megoldások megtanítása
|
Készségek,
kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása
|
2.
|
Zárt, kész
tudás átadása
|
Az egész
életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása
|
3.
|
A tudás
forrása az iskola, a tanár, a tananyag
|
A
különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja
|
4.
|
A tanári
instrukció dominanciája a tudáselsajátítás során
|
Komplex,
inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását
|
5.
|
Kötött
tanterv, merev órabeosztás
|
Projekt-alapú
tanulás, szabad időkeretben
|
6.
|
A tanulás
fáradtságos munka
|
A tanulás
érdekes vállalkozás
|
7.
|
Osztályteremben
történő tanítás
|
Könyvtárban
és az iskola más helyszínein történő tanulás
|
8.
|
Osztálykeretben
történő tanítás
|
Kisebb,
változó csoportokban történő tanulás
|
9.
|
Homogén
korcsoportban történő tanítás
|
Heterogén
korcsoportban történő tanulás
|
10.
|
Iskolán
belüli tanulócsoportok
|
Iskolák
közti tanulócsoportok, internetes kapcsolattartással
|
11.
|
Alkalmazkodás
és konformizmus
|
Kreativitás,
kritika és innováció
|
12.
|
Külső
szabályok követése
|
Belső
szabályok kialakítása
|
13.
|
Tanárnak
történő megfelelés
|
Standardoknak
történő megfelelés
|
14.
|
Zárt,
lineáris, monomediális tanulási környezet
|
Nyitott,
multi- és hipermediális tanulási környezet
|
Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási
környezetek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése