A tanulás és oktatás
környezete rengeteget változott. Régebben a tradicionális oktatási környezet
volt elterjedt. A tradicionális tanulási környezet a kész tudásrendszer
átadását célozza meg. A tanár a tudásközvetítő, a tanuló pedig „csak” befogadja
az ismereteket. A tananyagok sokszor a valós élethelyzetekből, összefüggésekből
kiemelt elszigetelt egységként jelennek meg. A tudás elsajátítása egy lépésről
lépésre haladó lineáris folyamat. Tulajdonképpen egy kész tudásanyag átadása és
átvétele történik; a tanár a közvetítő, a tanuló pedig a befogadó fél. A vezető
és gyakran az egyetlen médiuma az írott tankönyv. A tanulók sokszor
frusztráltak a sikertelenségből adódó félelmeikből. A megszerzett tudás ráadásul
sokszor nehezen mobilizálható, alkalmazható a gyakorlatban, mivel ez a tanulási
környezet visszafoghatja az önállóság kialakulását, gátolhatja a tanulói
kreativitás fejlődését. A tradicionális oktatás fő módszere a frontális
tanítás. Ezt a módszert nem szabad teljesen leírni, mivel vannak előnyei is, ha
megfelelően és a megfelelő tanár használja. Egy jó tanár képes egy egész
osztályt is irányítani és hatékonyan alkalmazni a szókratészi dialogikus,
rávezető – kérdezve kifejtő módszert. Pozitívuma az önfegyelemre való nevelés
és a pozitív közösségformáló hatása is. Azonban ez a munkaforma tudja a legtöbb
szakszerűtlenséget és látszattevékenységet is leplezni. (Komenczi Bertalan:
Elektronikus tanulási környezetek)
A tanulási környezeten
a tanulás külső feltételeit értjük. A hagyományos jelenléti képzés során ennek
két szakaszát különböztetjük meg:
- Közvetlen irányítású: az oktató által vezetett órán vagy foglalkozáson történő tanulás
- Közvetett irányítású: az otthoni (az órára való felkészülés), egyedül végzett önálló tanulási munka
Az elektronikus
eszközökkel folytatott tanulásnál ennek a két szakasz rendszere teljesen
felborul. Megváltozik a sorrend és belép egy új, úgynevezett távirányítású
szakasz. Ez az új szakasz is egyéni, önálló tanulást jelent, de a tanuló az új
technológiák által biztosított távirányításnak veti alá magát. A szó szoros
értelembe vett tanítója nincs, önállóan kezdi el az ismerkedést az új
tartalommal és tanulási módszerekkel. Látható, hogy mindkét fél részéről óriási
paradigmaváltásra van szükség. Amikor a tanuló elakad, akkor kérheti a tutor
segítségét (közvetlen irányítású szakasz). A tutor tehát itt már olyan
tanulókkal foglalkozik – a tanárral ellentétben – akinek már van előismerete az
adott témában.
A két ellentétes
tanulási környezetet szembe állítva látható, hogy az új információs és
kommunikációs technológiák új tanulási környezetet és szituációkat teremtenek.
Az új technológiák:
- „Kedveznek a tanulók tanulási motivációjának
- Fokozzák a tanulók különböző tárgyak iránti érdeklődését
- Növeli a tanulók önállóságát és együttműködési készségét
- Lerombolják a földrajzi határokat
- Hihetetlen módón megnövelik a tanítók és a tanulók számára is rendelkezésre álló forráskészletet (hiszen lehetővé válik az adatbázisokhoz, a szimulátorokhoz és a táblázatkészítő programokhoz való hozzáférés)
- Megvalósítják a „mérték utáni”, azaz individualizált tanulást, stb” (Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról)
Az oktatási színterek
sokkal változatosabbá váltak az első számítógépek megjelenése (kb. 1978 körül)
óta.
A következő oktatási
színtereket különböztetjük meg:
1. Kontakt oktatási tevékenység:
Tanár és diák egy időben, egy helyen tartózkodik. Ha valaki elhagyja a termet,
a folyamat megszakad. Látható, hogy így a folyamat és a tartalom zárt
környezetben alakul ki. Használnak technológiát (pl.: interaktív tábla,
digitális taneszköz és tananyag, saját eszközök), de nem csatlakoznak
hálózatra. Elsősorban személyes kontaktra épül, fontosak a verbális és
nonverbális elemek.
2. Online eszközökkel támogatott:
Térben és időben azonos tevékenységet folytatnak a résztvevők. Továbbra is a
kontakt beszélgetés a fontos, de már csatlakoznak a hálózatra, így „kinyílik”
az osztályterem. Az internet, mint kommunikációs csatorna jeleni meg. Javasolt
az egyéni vagy saját eszköz használata. Fontos lenne, hogy számítógépterem
helyett legyen minden teremben számítógép.
3. Blended learning környezet:
Nevezhetjük vegyes, komplex tanulási környezetnek is. A kontakt oktatási
tevékenység egy részét már virtuálisan vagy online oldják meg. „A blended
learning, tanulás és oktatáselméleti, módszertani alapokon nyugvó átfogó
infopedagógiai stratégia, mely a tanulást támogató rendszer révén – az emberi
lét változatos megismerési, és kommunikatív formáit integrálva – tér -és
időkorlátok nélkül biztosítja a tanuló számára az optimális
ismeretelsajátítást. Olyan oktatási technológia, mely a képzéshez változatos,
tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök) – hagyományos és virtuális
tantermi tanulási formák, személyes és távolsági konzultáció biztosításával,
nyomtatott- és elektronikus tananyagok segítségével magas-színvonalú (hi-tech)
infokommunikációs eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos
módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítja tanulók
előrehaladási ütemének ellenőrzését értékelését.”(Forgó, 2004). (https://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf)
Fontos
kiemelni, hogy ennél a környezetnél a nem kontakt tevékenység minőségi
megoldás. Nem azért kapják a tanulók az önálló feladatot, mert az órán nem
tudták befejezni az anyagot, hanem ez egy tudatosan tervezett tevékenység.
4. Távoktatás, mint oktatási környezet:
A tanulás csaknem egésze online, kooperatív térben működik, de nem zárja ki a
személyes találkozást sem. Időben és térben független, de időben
felfüggeszthető. Például ha egy témát szinkronkommunikációval vagy fórumon
vitatnak meg. A távoktatás jellegéből adódóan nagy módszertani alaposságot
igényel. Nem elegendő egy hatalmas tartalmat közzétenni, mivel itt a
tevékenység is fontos szerepet játszik. A tevékenységnek produktuma is van,
aminek létrehozása nagyobb szervezést igényel, egy egyszerű tartalomközlésnél.
Mindenképpen szükséges a facilitálás és a csoport előismerete. Motiválónak kell
lennie, hogy aktívan végezzék a tanulást a tanulók. Ne csak megnyissák az adott
programot és úgy hagyják, míg a követés során úgy tűnhet az illető rengeteget
tanult. Ezért fontos előírni pontosan a tevékenységet. Oktatásszervezés terén
is nagyobb odafigyelést igényel, mivel azt is figyelembe kell venni, hogy mi
történhet a tanulóval. Ha egy távoktatás nem hatékony, annak legtöbbször a nem
megfelelő szervezés az oka.
Hol vagyunk
(szerencsére) már azoktól az időktől, amikor csak a tábla és kréta állt a tanár
rendelkezésére az oktatás során. Ma már többféle technológiával és
eszközrendszerrel is színesebbé, hatékonyabbá tehető az oktatási folyamat.
- A kontakt osztálytermi tevékenységet egyszerűbbé és látványosabbá lehetne tenni, ha az intézmények egy kicsit átszerveznék a termeket. Hasznosabb lenne, ha lenne minden osztályban számítógép, mint hogy egy teremben lenne az összes. Ha elmúlna a újdonság varázsa, akkor a gyerekek is megszoknák a számítógép jelenlétét és használatát az órákon. Az órákon lehetne digitális taneszközöket és tananyagot (pl.: nyelvoktatásnál) használni és ne feledkezzünk meg az interaktív táblákról sem.
- Szimulációs és számítógépes játékok az oktatásban: Vannak olyan fejlesztő (komoly) játékok, amelyeket elsősorban nem oktatásra fejlesztettek ki, de felismerték annak az oktatásban alkalmazható fejlesztő jellegét. Vannak kifejezetten képességfejlesztésre kitalált játékok, amik csak nevükben utalnak a játékra. És vannak olyan komplex tartalmú játékok, melyeket előre meghatározott nevelési – oktatási célra fejlesztettek ki.
- MLearning, mobil tanulási környezet: Helytől, plattformtól és eszköztől függetlenül érhető el a tanulási környezet. Egy mobil (kommunikációra képes – elsősorban okostelefonok, tablettek) eszközről érhető el a tartalom. Ez inkább tartalomközpontú, az egyéni tanulást segíti. A többiekkel való kommunikáció csak később tud megvalósulni.
- Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában: fontos szerepet játszik az információ és tartalommegosztás. A kép, hang, szöveg, mozgókép mind támogathatják a tanulást. Viszont könnyen találkozhatnak a tanulók felesleges tartalmakkal, így nagyon fontos az információszűrés. Fontos az interaktív kommunikáció támogatása. Nemcsak feltöltenek tartalmakat, hanem érdemben hozzá is szólnak.
- Online közösségek: Igazából nem tanulási környezetre lett kifejlesztve, de arra is lehet használni. (Pl.: facebook) Mivel egyre több tagja van, az emberek életvezetésébe beépült az erre fordított idő. Az oktatás csak kihasználja az adott lehetőségeket.
- Online tanulási környezet: Az e-learning infokommunikációs megvalósulási környezetét keretrendszernek nevezzük. Ez a keretrendszer biztosítja a technikai hátteret, platformot az e-learning fejlesztéséhez, tárolásához, használatához. LMS (Learning Management System): olyan integrált rendszer, amely az oktatásszervezéshez kapcsolódó valamennyi adminisztratív és kommunikációs tevékenységet egységes IKT platformra teszi végrehajthatóvá. LCMS (Learning Content Management System): az e-learning tananyagok strukturált tárolására alkalmas, ami támogatja az új tananyagelemek definiálását és létrehozását is. (Kőfalvi Tamás: E-tanítás) Nem célja a közösségépítés, a tanulási célt szolgálja. (Pl.: ELTE elearning felülete)
- Virtuális oktatási környezet technológiája: Nem összekeverendő az online tanulási környezettel. Míg az előbbi 2 dimenziós, addig ez 3. Nem játék alapú, habár a megjelenése ezt sugallja. A környezet és a személyek sem valósak, úgy lettek kialakítva. PL.: SL. Mivel a résztvevőknek van egy kialakított formájuk, így kicsit személyesebbnek tűnhet, mivel valakihez beszél az ember. Kialakítható benne multimédiás környezet is.
Látható, hogy az új
technológiák alkalmazásával az oktatás sokkal színesebbé, érdekesebbé és néhány
esetben hatékonyabbá is tehető, mint a hagyományos oktatás során. Érdemes lenne
a legtöbb órán, akár csak az óra bizonyos részein is, de alkalmazni ezeket. Egy
érdekes és nagyon hasznos kezdeményezés a One to one laptop. (http://www.theregister.co.uk/2008/07/30/intel_classmate_pc_deal_portugal/)
és jó példákat mutat a következő honlap is: http://one.laptop.org/
