Az információs társadalom technológiai környezete. Eszközrendszerek és alkalmazások.

A technológiai eszközök és alkalmazások, valamint ezek elterjedése olyan mértékben fejlődött az elmúlt időkben, hogy ennek előrejelzése szinte lehetetlen volt. Néhány mosolyra bíró jóslat:

„Úgy gondoljuk, hogy a világpiacon talán öt darab számítógépet tudnánk eladni.” – Thomas Watson, az IBM elnöke, 1943

„A jövő számítógépei talán már fél tonnánál is könnyebbek lesznek.” – Popular Mechanics című folyóirat, 1949

„Nincs semmi ok, amiért bárki is számítógépet akarna vásárolni az otthonába.” – Ken Olson, a Digital Equipment Corporation alapítója és igazgatója, 1977

Bill Gates a Microsoft elnöke 1984-ben írt könyvében (The Road Ahead) nem említette meg az internetet, így azt a megjelenése után rögtön át kellett dolgoznia. Ezt a tévedést így magyarázza: „1994 tavaszán a Microsoft biztos volt abban, hogy az internet fontos lesz majd a jövőben…de nem számítottunk arra, hogy két éven belül rabul ejti a fejlesztőket és a nagyközönség képzeletét…azt gondoltuk, nem lesz igazi érdeklődés iránta amíg a széles sávú átvitel nem válik  teljesen  általánossá, és nincsenek megoldva igazán a biztonsági, megbízhatósági és kényelmi problémák. De szinte egyik napról a másikra milliók csatlakoztak a hálózathoz, demonstrálva, hogy az általunk feltételezettnél jóval nagyobb mértékben hajlandók tolerálni fogyatékosságait.”

Ezek a jóslatok is azt mutatják, hogy a technológiai eszközök és alkalmazások kiszámíthatatlanul és rohamos fejlődésre képesek. A kurzus megkezdésekor még kapkodtam a fejem, hogy hova hogyan kell regisztrálni, hova mi a jelszavam és mit mire is kellene használnom. Nem tagadom egy totális káosz volt bennem, ami remélem mára már kicsit letisztult. Még biztos van a Facebooknak, a Twitternek olyan alkalmazása, amit nem ismerek, mert eddig nem kellett, de használom ezeket a közösségi oldalakat. Lassan rájövök a Mindmeister használatára is, a webináriumot még nem tudom, hogyan fogom megtartani. Szóval hatalmas fejlődésen mentem át és örültem, hogy mennyi új dolgot tudok már alkalmazni. És ekkor jött ez az előadás. Az első 20 perc után már csak kapkodtam a fejem, hogy mennyi számomra ismeretlen alkalmazás van és mennyi hasznos, amivel illő lenne nekem is megismerkednem. És az első kérdés: Mikor lesz ennyi időm, hogy ezeket alkalmazzam? Vagy egyáltalán megnézzem őket, hogy megtudjam, melyik nekem az ideális. Miután túljutottam az első sokkhatásokon és lehiggadtam, átgondoltam az egészet. A munkám során bizonyos alkalmazások, eszközök valóban nélkülözhetetlenek lennének és időt, energiát lehet velük megspórolni. Így új lendületet vettem és újra a web2-essé válás lebegett a szemem előtt.

Tim O’Reilly, akinek a nevéhez főződik a web2 kifejezés meghonosodása, a második generációs internethez a következő alkalmazásokat sorolja:

• „Az alkalmazás (a szoftver) a weben alapul, ott elérhető, szinte csak egy böngésző szükséges hozzá.
• A weblapok, weboldalak dinamikusak, képesek bizonyos változásokat, változtatásokat automatikusan nyomon követni, és ezáltal akár másodpercenként frissülő tartalmat kínálnak.
• A nyitott forráskód törekvéseihez hasonlóan az alkalmazások sokszor egymástól (legalábbis eredetileg) független fejlesztők által kerülnek összegyűjtésre, összegyúrásra.
• A felhasználónak lehetősége van saját hozzászólásokat feltölteni – nem feltétlenül szöveg formájában -, az alkalmazás használata a részvétel a korábbinál nyitottabb.
• Erősen differenciált szerepek és jogosultságok jönnek létre: a hozzászólások: a hozzászólások, változtatások joga az alkalmazás egyes részeiben különböző lehet, és így a felhasználókból különböző csoportok képződnek.
• A használók „saját” adataik felett rendelkezni tudnak, vagyis aki feltölti, az változtathatja, törölheti is őket.
• A webhelyek felszíne, megjelenési formája opcionális és programozási ismeretek birtokában teljesen személyre szabható.
• A felhasználók más felhasználók hozzászólásait kommentálhatják.
• A felhasználók között a közösség érzete jöhet létre: az eddigi tapasztalatok legalábbis ezt igazolják.
• A tartalmak és a szolgáltatások szindikációi révén kapcsolódnak össze – a célt és az eszközt nem komplex nagyrendszerek és üzleti tervek jelentik.” (Benedek András: Digitális pedagógia)

Tehát a lehetőség, az eszközrendszer és alkalmazások adottak, a többi rajtunk múlik. Igenis időt kell szentelni arra, hogy néhányat megnézzünk, és az alapján döntsük el, hogy nekünk melyik a legszimpatikusabb. Be kell látnunk, hogy munkánk és életünk során lassan elengedhetetlen, hogy fennlegyünk egy-egy közösségi oldalon, tagjai legyünk egy-egy csoportnak és ismerjünk bizonyos alkalmazásokat. Egyre több digitális lábnyomot hagyunk magunk után és nem mindegy, hogy milyeneket.

Nézzünk néhány alkalmazást, amelyen már regisztrálva vagyok:

Facebook:

Nagyon szkeptikusan fogadtam a hírt, hogy az óra miatt ide regisztrálnom kell. Miért volt bennem az ellenszenv? Annak idején, hosszas baráti rábeszélés után regisztráltam az iwiw-re. Igazából nem láttam értelmét és percek alatt rengetem ismerősöm lett. Olyanoktól kaptam ismerlek jelölést, akikről csak adatlapjuk hosszas nézegetése után jöttem rá, hogy honnan is ismerhetjük egymást. Szóval ott voltam, meg nem is. (Nem is beszélve a rengeteg ismeretlentől kapott levelekre, melyben vagy valamilyen betegségre hívják fel a figyelmemet, vagy jó pénzkereseti lehetőséget ajánlanak, esetleg albérletet, vagy csak pénzt gyűjtenek.) A facebookban eddig kellemesen csalódtam, de ennek talán a kurzus is az oka. Egy közösségi oldal, amit hasznosan is tudok alkalmazni. Használata még nem csípőből megy, de amire kell, arra tudom használni. Még rengeteg olyan alkalmazása van, amit nem tudok, mert eddig nem kellett, de remélem ezeket is idővel elsajátítom. A barátaimmal még nem itt tartom a kapcsolatot, de egyenlőre ezt nem is szeretném. Egy barátság megtartásához nekem ez még személytelen, a jaja de cuki, jaj, de aranyos bejegyzések híve pedig sosem voltam. Kíváncsi vagyok pár év múlva ez mennyit fog változni. (Na nem a jaj,de cuki rész J) A gond talán az, hogy az emberek nem tudatosan használják, és tényleg rengeteg fölösleges, mások számára értéktelen információt osztanak meg.

Moly

Miért regisztráltam? Imádok olvasni, szerintem ez az oldal nekem tetszeni fog. Nagy Bence tipográfus alapította ezt a magyar könyves közösségi oldalt. A felhasználók saját olvasmányaikat csoportosíthatják, értékelhetik, idézhetnek belőle; kívánságlistákat lehet összeállítani és polcokra lehet rendezni a könyveket. Az adatállomány folyamatosan bővül, 2012 januárjában több mint 110000 könyv, 115000 könyvborító, 77000 fülszöveg szerepel az adatbázisban. A mintegy 41000 tag több mint 1055000 korábbi olvasást regisztrált. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Moly.hu)

Twitter

Ez is egy ismeretségi hálózat és mikroblog, ami már 2006 óta üzemel. A 140 karakter valóban csak a lényeget engedi átjönni, így ez remek lehetőség az impulzív gondolatok közlésére. Ami tetszik benne, hogy ez tényleg naprakész, rengeteg új információhoz juthat az ember. Azonban az információszűrésnek talán itt kell a legjobban érvényesülnie.

Moodle

A Moodle (Modular Object – Oriented Dynamic Learning Environment, azaz moduláris objektumorientált dinamikus tanulási környezet) egy LMS (Learning Management System) alkalmazás, vagyis egy tanulmányirányítási e-learning keretrendszer. Az LMS feladata egyrészt a felhasználók azonosítása, másrészt pedig, hogy szerepkörük és jogosultságaik szerint összerendelje őket a megfelelő tananyagokkal. E tananyagok itt kurzusokban vannak szervezve. Az LMS szerverek feladata az adatok és felhasználók tevékenységeinek a tárolása, melyek később statisztikai célokra felhasználhatók. (Benedek András: Digitális pedagógia) Ilyen az ELTE e-learning felülete is, melyet mi legtöbbször passzívan használunk: javarészt az oktató feltölti az anyagokat, mi pedig letöltjük azokat. Ennek a rendszernek van egy interaktív része is, csak ezt nem nagyon használják.

Google docs

Közösségi dokumentumok megosztására jó ez az alkalmazás. A kurzus kapcsán próbálom én is ennek a helyes használatát elsajátítani. Így könnyűnek tűnik egy közös dokumentum szerkesztése, mivel nem kell állandóan e-mailben elküldeni, nem veszíthetjük el a fonalat, hogy ki mikor mit írt bele. Már többször nekifutottam én is a csoportdokumentumnak, de mindig, amit be akartam írni, már valaki más megtette előttem. Gyorsabbnak kell ezután lennem J

Mindmeister

A legjobban talán ötletbörzék során alkalmazható. Ezzel a programmal kiváltható a nagy csomagolópapír és filc alkalmazása csoportmunkák során. Mivel egyszerre többen is tudják alkalmazni, így nagyon szövevényes fogalomtérkép is létrejöhet. Ennek elsajátítását szintén most tanulom, nekem tetszik.

Ustream

Az előadásokat ezen keresztül követhetjük élőben vagy felvételről. Ez egy nagyon jó megoldás, mivel így az előadás bármikor megnézhető. Gondom még a webinárium megtartásával van, de remélem azt is majd sikeresen megoldom.

Jelenleg ezeken az oldalon vagyok regisztrálva és ezeket az alkalmazásokat használom. Már szemezgetek a többivel is, de jól át kell gondolni, hogy melyikre van valóban szükségem. A kevesebb néha több! A következő bejegyzésben már remélem be tudok számolni az újabb alkalmazásokról is, melyekhez csatlakoztam.