Információtudomány és média a 21. sz. elején: Didaktikai modellek / reloaded

A didaktikai modellek segítenek az oktatási folyamatról való gondolkodásban. Az összes didaktikai modell ugyanarra épül: kit – hogyan – mit – mire tanítsunk.

Felix von Cube: Kibernetikai információelméleti didaktika

A pedagógiai és didaktikai gondolkodás történetében ennek a modellnek semmilyen előzménye nem volt és más modellekhez képest meglepően kis hatást gyakorolt a didaktikára. 1997-ben alkotta meg a tanítás és tanulás szabályozási körét. A szabályozási struktúráját egy kibernetikai szabályozási kör szerint vázolhatjuk fel.

A modell alapelve szerint a nevelés és képzés egyféle szabályozás, amelyek meghatároznak egy információáramlási folyamatot. Működése az elérendő célból a „kell értékből” indul ki, melynek alapján a nevelési és képzési célok meghatározhatók. A szabályozási folyamat célja, hogy a viselkedésszabályozás által a tanulók (akik külső és belső zavaró hatásoknak vannak kitéve) a cél irányába haladjanak és oda is jussanak el. A szabályozó erő a tanártanítási stratégiája, ami a cél irányába történő szabályozás.

Az oktatási folyamatra, mint végtelen algoritmizált folyamat tekint. A távoktatásban is nagyon fontos, hogy jól átgondoljuk annak felépítését, kialakítását. Előre kell gondolni a várható cselekvéseket és reakciókat. Ez csak akkor valósítható meg, ha a tanulási folyamat jól be van szabályozva. A tanulókat egy szabályozási környezetben terelgetjük.

Christine Möller: Tanulási cél - orientált didaktika

Ez a modell gyakran curricurális didaktikaként jelenik meg. Központi fogalma a tanulási cél. Az oktatás tervezését Möller szerint mindig egy részletes céltételezésnek kell megelőznie. Szükséges az egyértelmű célok meghatározása, mivel erre épül a tanítási módszerek kiválasztása és a tanárok és tanulók hatékonyságának kontrollja. Három alapja van:

Tanulási cél fogalmak középpontba állítása
Célok hierarchiájának megállapítása
A tanulók kontrolljának kívánalma

Nagyon fontos a pontos tanulási célok leírása, melyeket a tantervből kiindulva lehet összegyűjteni. Ezután lehet megfogalmazni a tanulási célokat, melyek egyaránt vonatkoznak a tartalomra és viselkedésre. Végül a tanulási célok rendezése történik.

A távoktatás során kényszeríteni kell a tanulót a cselekvésre és a cél mindig a legközelebbi cél elérése. Rövidtávú célokat kell meghatározni, amik elérhetőnek tűnhetnek. Nem jó az a távoktatási tananyag, ahova belépés és tanulás után már jön is a záróteszt.

John Bissell Carroll: Tanulási hatékonyság modellje

„A tanulás hatékonyságát kifejező hányadost, vagyis a tanulási feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló és a szükséges idő arányát a következő tényezők befolyásolják:

A tanuló adottsága
A tanítás megértésének a képessége
A tanítás minősége
A tanulásra fordítható alkalmak számossága
A tanuló kitartása.” (http://issuu.com/ollejanos/docs/tanitasitanulasistrategiakazoktatasifolyamatban)

Ez egy olyan tanulásközpontú modell, ahol figyelembe veszik az egyén sajátosságát. A tanulás folyamata és annak eredményessége a különböző egyéni és környezeti sajátosságoktól függ. Az oktatási folyamat a tanulási folyamatok sorozata.

Nagyon fontos az egyén adottságainak figyelembe vétele, mivel nem lehet mindenkinek ugyanazt a tananyagot ugyanúgy tanítani. Ezért nem tűnik jó megoldásnak, egy előre legyártott multi nyelvoktató cd sem. Mindenkit egyformaként kezel és nem lehetnek egyéni tanulási utak benne.

Benjamin S. Bloom: Az optimális tanulás elmélete

Ez tulajdonképpen Carroll modelljének továbbfejlesztése. Elvileg minden tanuló, vagy a tanulók többsége képes elsajátítani a számára előírt követelményeket, ha rendelkezésre állnak a megfelelő környezeti feltételek és elegendő idő. Fontos, hogy a sikeres tanulás kedvező hatással van a tanuló attitűdjére.

Oktatási folyamat

Az oktatási folyamat egyik korrekt leíró, általános megközelítése Nagy Sándor nevéhez fűződik. Az oktatási folyamatot a benne lévő fő didaktikai feladatokkal (ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés, értékelés) definiálja, ami az oktatási folyamat makrostruktúrája is egyben. Bemutatja az oktatási folyamat mikrostruktúráját is, melynek a következő elemei vannak:

A figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának biztosítása,
A tanulók informálása a tanulási célról
Előzetes ismeretek felidézése, az új anyag elsajátításához szükséges előzetes tudás előhívása
Az új ismeretek ténybeliségét biztosító jelenségek, folyamatok biztosítása
Tények, jelenségek, folyamatok sokoldalú elemzése, analízise, szintézise
Fogalomalkotás, következtetések levonása, szabályalkotás
Rendszerezés, rögzítés
A tanultak alkalmazása, visszacsatolás
A teljesítmény mérése, értékelése

Látható, hogy a kognitív és nem kognitív elemek egymást áthatva érvényesülnek az oktatási folyamatban.

Alapelvek:

Az oktatási folyamat 5 fő alapelve:

Differenciálás: Mindenképpen figyelembe kell venni az egyéni különbségeket. Ezeket jó, ha már a tanulás megkezdése előtt felmérjük, és eszerint alakítjuk a tanulás menetét. A differenciálás figyelembe vételével lehet egyéni tanulási utakat kialakítani. Az a jó, minél több elágazás van egy tananyagban, így a különböző előismerettel rendelkező tanulók tudnak a saját útjukon és ütemükben tanulni. Jó, ha ezek az utak keresztezik egymást és úgy érnek el a közös célba. Fontos, hogy mindig legyen részértékelés, így a tanuló mindig időben visszajelzést kap tudásáról.
Adaptivitás: A tanulókhoz igazítják az oktatási folyamatot. Főleg egy távoktatásra igaz, hogy amit nem programozunk be előre, az nincs is. Nem lehet váratlan helyzet, mivel zárt, lezárt algoritmusok vannak.
LLL: átalakul a tudásfogalom, egyre inkább a produktivitás kerül előtérbe. A saját produktum létrehozásával könnyebben és jobban lehet tanulni. Ez akkor lehet a legeredményesebb, ha csoportban végezzük, mivel így a tudás összeadódik, lehet egymásra reagálni, érvelni.
Információmegosztás: Egyre többet beszélünk a tudásmegosztásról, de sajnos még nincs elterjedve. Szóba került a plagizálás is. Csak azt lehet plagizálni, ami el van rejtve, mert ami online van az nagyon gyorsan ellenőrizhető, visszakereshető.
Közösségek, hálózatok: Az iskola egy zárt terület, bezárja a tanulókat, így az elméleti ismeretek oktatására kerül a hangsúly. Pedig egy kis munkával könnyen be lehetne mutatni a gyakorlatokat interakcióval. (Ustream használata)