Információs társadalom és oktatás, a tanítás és tanulás új koncepcionális keretei

Az előadást hallgatva hirtelen megzavarodtam, hogy most melyik óra előadását is hallgatom. Az elején szó esett a Komenczi féle nagy kulturális változásokról. Erről már írtam az egyik bejegyzésemben. Utána jöttek a különböző tanulásértelmezések, amikről Tanuláselméletek az andragógiában című órán is már tanultunk. Egy másik óránkon szó volt az előzetes tudás elismeréséről és a formális, informális tanulásokról. Ezek itt is előkerültek. Végül a korszerű tanulási környezetről esett szó, amiről pedig már az eLearninges kurzus kapcsán beszéltünk. Csupa ismerős téma, most mégis tanácstalanul ülök itt és nem is tudom, hol kezdjem, hirtelen miről írjak, hogy ne ismételjem magam. Vegyük szép sorjában és majd meglátjuk most mikre helyezem a hangsúlyt, illetve változott-e az álláspontom bizonyos témákban.

A nagy kulturális változásokat Donald koncepciója alapján készült felosztásban szokták említeni. Ez alapján a következő korszakokat különböztetjük meg:

• Epizodikus: Ez a főemlősök korszaka, kb. 5 millió évvel ezelőtt. Ekkor a tudásszerveződés az epizodikus eseményreprezentációra korlátozódott és tudásátadásról még nem beszélhetünk.
• Mimetikus: A homo erectus megjelenésével, kb. 1,5 millió évvel ezelőtt kezdődött. Fő jellemzője a modellkedés és utánzás. Kialakult a mások számára közölhető reprezentációk igénye és képessége.
• Mitikus: A homo sapiens megjelenése, kb. 100- 50 ezer évvel ezelőtt. A beszéd megjelenése lehetővé tette a hatékonyabb kommunikációt. A tudásátadás a mítoszokra, elbeszélő tudás átadására vonatkozott. Mivel itt már nem a test volt a kifejezés eszköze, hanem a nyelv ezért már ekkor beszélhetünk médiumváltásról. A beszélt nyelvvel már pontos információk voltak közölhetők, így ez vált az oktatás és tanítás fontos eszközévé. Az élő beszéd még ma is az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz. Mivel az élőbeszédet metakommunikációs, nonverbális jelzések egészítik ki és érzelmek is közvetíthetők, így az oktatás során is ez lett a leghatékonyabb „oktatási technológia”.
• Modern:  Kb. 5000 évvel a modern ember megjelenésével lett jellemző. Az írás megjelenésével már külső dologra lehetett rögzíteni a tudást. Az írás megjelenésével az emberi tapasztalatok és tudás átadása személy, tér és idő független lett. Azonban a beszéd egy velünk született készség, míg az írás és olvasás elsajátításánál csak saját tanulási képességünkre támaszkodhatunk. Az írásbeliséggel és a könyvnyomtatás elterjedésével az iskolák is szélesebb körben terjedtek el. A tanulás már nem csak a szóbeliséget jelentette, hanem az írásbeliséget is.

Komenczi Bertalan Elektronikus tanulási környezetek című könyvében megemlíti, hogy az a felsorolás még kiegészíthető a hálózati kultúrával. Ez azonban ma még gyerekcipőben jár, még nem tudjuk, hova vezet és mivé alakul.

Igazából két nagy ugrás látható. Az első a beszéd, a második az írás megjelenésével magyarázható, mivel ezek a korábbi kommunikációkhoz képest hatalmas változások voltak. Bizonyítottan ezek a fejlődések az agy növekedésével is jártak. A homo sapiens megjelenése óta azonban változás nem történt. Az írás megjelenésével már nem csak saját magunk fejben tudtuk tárolni az információkat, hanem a könyveknek hála már külső helyen is. Az írás és a könyvek elterjedése is egy lassú folyamat volt, mégis elterjedt és elfogadottá vált. Később megjelent a számítógép és az internet, az emberek megijedtek és világ végét kiabáltak. Na jó, ez kicsit túlzó, de nagy volt az ellenállás. Pedig mi történt? Az információkat ugyanúgy, mint a könyvnyomtatás elterjedésével most is külső eszközön tároljuk. Tehát a módszer nem változott, csak a folyamat gyorsasága és hatékonysága, valamint az eszközök. Miért vagyunk bizalmatlanok az információk ilyen jellegű terjedése és tárolása ellen? Lehet, hogy a saját tudatlanságunk lassítja a fejlődés menetét. Azért valljuk be, kicsit megfoghatatlan, hogy amiket egy gépre írok, és megosztom, azt bárki a világ másik részén olvashatja. Persze itt most lehetne magyarázni a technikai hátteret, de nem tudom és nem is akarom. Lehet, hogy sokan ezért ódzkodnak tőle? A könyvnyomtatás jobban elképzelhető és az eredmény kézzel fogható. Lehet ellenállni, de nem érdemes. Az információk hálózati terjedése egyre nagyobb szerepet játszik életünkben. Akár akarjuk, akár nem ez a fejlődés új útja.

A beszéd és az írás ugyanúgy megmarad, továbbra is információkat közvetítenek, csak más, modern eszközök segítségével. A technikával a távolságok leküzdhetőek, nem fontos egy időben ugyanott tartózkodnunk, mégis tudunk egymással beszélni.

Tanulásértelmezések:

A tanuláselméletek közül hármat emeltünk ki: behaviorista, kognitivista és konstruktivista.

Behaviorista:

Az 1910 években Amerikából induló irányzat szerint az ember viselkedése külső ingerektől függ. A viselkedés kondicionálás során alakul ki, ami azt jelenti, hogy egy megfelelő ingerre, tanult válaszreakcióval reagálunk.

„Pavlov csupán némi betekintést kívánt nyerni a kutyák emésztőrendszerének működésébe, amikor mintegy melléktermékként azonosította a klasszikus kondicionálás elnevezésű tanulási jelenséget. Az alaphelyzet az volt, hogy a kutatócsoport műtétileg behelyezett csövön át kivezette a kísérleti kutyák nyálát a szájukból, így az nem a gyomorba jutott, hanem a sipolyon át távozott a szervezetből egy mérőedénybe. Amikor táplálék kerül az élőlény szájába, automatikusan megindul a nyálképződés, hogy biztosítsa az étel útját a nyelőcső felé. Pavlov a nyálelválasztás mennyiségére, összetételére volt kíváncsi, amikor észrevette azt, hogy a paciensei elkezdenek nyáladzani a táplálék látványára, mi több, egy ételtől teljesen független ingerre, mondjuk csengetésre is. Akkor jött rá arra, hogy az együtt járó ingerek összekapcsolódnak és a kutyák ugyanúgy reagálnak akkor is, ha csak egyik vagy másik van jelen. Magyarán, mikor a kutya sokat tapasztalta, hogy a csengetés után mindig táplálék jön, akkor csupán a csengetés hangjára beindult a nyálképződés.” http://www.kislexikon.hu/pavlovi_reflex.html

Skinner rendszere az operáns kondicionáláson alapszik. A viselkedés alakításában a megerősítő folyamatok játszanak nagy szerepet. A megerősítés lehet pozitív vagy negatív (de nem bűntetés) is. Skinner oktató gépéről szerintem sokunknak eszébe jut az Éretlenek című francia film, melyben diákokat próbálnak felkészíteni érettségi vizsgára J

Skinner tanítási módszerének alapelvei:

• a tanuló azonnali visszajelzést kap
• a feladat kisebb részekből áll
• megismétli az utasításokat
• a legegyszerűbb feladattól halad a legnehezebbig
• pozitív megerősítést ad helyes válaszok esetén.                                                                             ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Burrhus_Frederic_Skinner)

Tehát a behaviorista felfogásnál a tanulás a viselkedés megváltozását jelenti. A tanulást ismétléssel, kondicionálással, a környezetből jövő ingerrel éri el. A tanulás célja, hogy elérjük a kívánt irányú viselkedést. A felnőttoktatónak ezért olyan feladatokat kell készítenie, mellyel a kívánt hatás elérhető. Ilyen irányt mutat a programozott oktatás is. Magyarországon standardizált tesztekkel próbáltak kondicionálni, és ezáltal a teljesítményt növelni.

Kognitivista:

A kognitív tanuláselmélet a mentális tevékenységet tanulmányozza, így a felismerés, a megértés, a következtetés, az interpretáció, az ítéletalkotás, az emlékezet és a képzelet működésének megértésére törekszik. A tanulási folyamat az információfeldolgozáson alapszik. Tanulással megváltozik a belső kognitív struktúra és a cél a tanulás tanulása. Részletes instrukciós eljárásokat dolgoztak ki, melyek a képzési célok meghatározása után megtervezik és megszervezik a célok eléréséhez szükséges tevékenységeket, a tanulás és tanítás részfolyamatait.

Gyakorlati megvalósítás:

• Rendszerbe szervezett információk bemutatása
• Az új információknak a meglevő tudáshoz való kapcsolása
• Változatos technikák használata a tanulási folyamat irányítására és támogatására (figyelemfókuszáló kérdések, kiemelések, analógiák, képek, stb.)

Jeles képviselői:

• Piaget: Belülről motivált tanulás jelentősége. A gyerekeket úgy lehet megtanítani kognitív ismeretekre, ha rendelkeznek megfelelő tapasztalattal.  Lehetőséget kell adni a gyerekeknek, hogy interakcióba lépjenek tárgyakkal, egymással, szituációkkal. A gyerekek még nagyon nyitottak az új felé, ezt ki kellene használni.
• Bruner: A diákoknak is át kell látniuk a tananyag struktúráját. A tanuló akkor tud hatékonyan tanulni, ha kész tananyag helyett a saját erejéből sajátítja el az anyagot.
• Lewin: Sem a környezet,  sem a gondozás nem képes egyedül magyarázni az egyén viselkedését vagy a személyiségét, de mindkettő hatással van egymásra az egyén formálásában.

Konstruktivista:

A tanulás belső, kreatív, mentális aktivitásként való értelmezése. Abból indul ki, hogy a tudás nem a valóság tükörképi mása, hanem modell jellegű belső konstrukció. A tanuló a tudást az érzékszerveken át felvett információkból építi fel. A folyamat főszereplője a tanuló, az ő szükségleteihez igazodik a tanár segítő tevékenysége.

Siebert konstruktivista didaktikai felfogása szerint a felnőtt tanulóról a következők mondhatók el (Siebert, 1997; F. Szakos, 2002): relatíve önalkotó, tanulása önszervező jellegű, nem tanítható akarata ellenére. A külvilágból érkező információkat a már meglévő tapasztalataira vonatkoztatja, ha azok nem illeszkednek tapasztalataihoz, vagy ha nem talál megfelelő magyarázatot arra, hogyan illeszthetők az új ismeretek a meglévő tapasztalatokhoz, akkor vagy átértelmezi, vagy megtartja, vagy visszautasítja. A múltbeli tapasztalat és a vele együtt járó magyarázat könnyen ellenállhat a változásnak, ha az oktatás nem támaszkodik ezeknek a tapasztalatoknak a bevonására, felidézésére.

Összegzésül egy táblázatban látható a három elméleti perspektíva jellemzői:

	Behaviorista	Objektivista	Konstruktivista
Mi a tanulás?	viselkedésváltozás	változás a hosszú távú memóriában	változás a tapasztalatok értelmezésében
Mit foglal magában a tanulási folyamat?	környezeti hatás+viselkedés+ megerősítés	figyelem+feldolgozás+ tárolás/előhívás	értelmezés+dialógus+ együttműködő problémamegoldás
Mi a tanár elsődleges szerepe?	környezeti hatások elrendezése	mentális folyamatokat támogató információszervezés	mintaadás és segítés
Hogyan tölti be ezt a szerepet?	célokat határoz meg. Utasítást mintát, cselekvési tervet ad. Biztosítja a megfelelő időben való megerősítést.	információkat szervez rendszerbe. Az új információkat meglevő mintákhoz kapcsolja. Változatos és sokrétű támogatást ad a mentális folyamatok optimalizálásához.	lehetőséget biztosít a realisztikus, releváns problémák megoldására. Csoportmunkát épít be a tanulási folyamatba. Mintát mutat és tanácsot ad a közös problémamegoldás során.
Mi a tanuló szerepe?	az utasítás/terv követése	az információk rendszerbe illesztése	felfedezés, értelmezés, kutatás

Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek