A technológiai eszközök
és alkalmazások, valamint ezek elterjedése olyan mértékben fejlődött az elmúlt
időkben, hogy ennek előrejelzése szinte lehetetlen volt. Néhány mosolyra bíró
jóslat:
„Úgy gondoljuk, hogy a
világpiacon talán öt darab számítógépet tudnánk eladni.” – Thomas Watson, az
IBM elnöke, 1943
„A jövő számítógépei
talán már fél tonnánál is könnyebbek lesznek.” – Popular Mechanics című
folyóirat, 1949
„Nincs semmi ok, amiért
bárki is számítógépet akarna vásárolni az otthonába.” – Ken Olson, a Digital
Equipment Corporation alapítója és igazgatója, 1977
Bill Gates a Microsoft
elnöke 1984-ben írt könyvében (The Road Ahead) nem említette meg az internetet,
így azt a megjelenése után rögtön át kellett dolgoznia. Ezt a tévedést így
magyarázza: „1994 tavaszán a Microsoft biztos volt abban, hogy az internet
fontos lesz majd a jövőben…de nem számítottunk arra, hogy két éven belül rabul
ejti a fejlesztőket és a nagyközönség képzeletét…azt gondoltuk, nem lesz igazi
érdeklődés iránta amíg a széles sávú átvitel nem válik teljesen
általánossá, és nincsenek megoldva igazán a biztonsági, megbízhatósági
és kényelmi problémák. De szinte egyik napról a másikra milliók csatlakoztak a
hálózathoz, demonstrálva, hogy az általunk feltételezettnél jóval nagyobb
mértékben hajlandók tolerálni fogyatékosságait.”
Ezek a jóslatok is azt
mutatják, hogy a technológiai eszközök és alkalmazások kiszámíthatatlanul és
rohamos fejlődésre képesek. A kurzus megkezdésekor még kapkodtam a fejem, hogy hova
hogyan kell regisztrálni, hova mi a jelszavam és mit mire is kellene
használnom. Nem tagadom egy totális káosz volt bennem, ami remélem mára már
kicsit letisztult. Még biztos van a Facebooknak, a Twitternek olyan
alkalmazása, amit nem ismerek, mert eddig nem kellett, de használom ezeket a
közösségi oldalakat. Lassan rájövök a Mindmeister használatára is, a
webináriumot még nem tudom, hogyan fogom megtartani. Szóval hatalmas fejlődésen
mentem át és örültem, hogy mennyi új dolgot tudok már alkalmazni. És ekkor jött
ez az előadás. Az első 20 perc után már csak kapkodtam a fejem, hogy mennyi
számomra ismeretlen alkalmazás van és mennyi hasznos, amivel illő lenne nekem
is megismerkednem. És az első kérdés: Mikor lesz ennyi időm, hogy ezeket
alkalmazzam? Vagy egyáltalán megnézzem őket, hogy megtudjam, melyik nekem az
ideális. Miután túljutottam az első sokkhatásokon és lehiggadtam, átgondoltam
az egészet. A munkám során bizonyos alkalmazások, eszközök valóban
nélkülözhetetlenek lennének és időt, energiát lehet velük megspórolni. Így új
lendületet vettem és újra a web2-essé válás lebegett a szemem előtt.
Tim O’Reilly, akinek a
nevéhez főződik a web2 kifejezés meghonosodása, a második generációs
internethez a következő alkalmazásokat sorolja:
- „Az alkalmazás (a szoftver) a weben alapul, ott elérhető, szinte csak egy böngésző szükséges hozzá.
- A weblapok, weboldalak dinamikusak, képesek bizonyos változásokat, változtatásokat automatikusan nyomon követni, és ezáltal akár másodpercenként frissülő tartalmat kínálnak.
- A nyitott forráskód törekvéseihez hasonlóan az alkalmazások sokszor egymástól (legalábbis eredetileg) független fejlesztők által kerülnek összegyűjtésre, összegyúrásra.
- A felhasználónak lehetősége van saját hozzászólásokat feltölteni – nem feltétlenül szöveg formájában -, az alkalmazás használata a részvétel a korábbinál nyitottabb.
- Erősen differenciált szerepek és jogosultságok jönnek létre: a hozzászólások: a hozzászólások, változtatások joga az alkalmazás egyes részeiben különböző lehet, és így a felhasználókból különböző csoportok képződnek.
- A használók „saját” adataik felett rendelkezni tudnak, vagyis aki feltölti, az változtathatja, törölheti is őket.
- A webhelyek felszíne, megjelenési formája opcionális és programozási ismeretek birtokában teljesen személyre szabható.
- A felhasználók más felhasználók hozzászólásait kommentálhatják.
- A felhasználók között a közösség érzete jöhet létre: az eddigi tapasztalatok legalábbis ezt igazolják.
- A tartalmak és a szolgáltatások szindikációi révén kapcsolódnak össze – a célt és az eszközt nem komplex nagyrendszerek és üzleti tervek jelentik.” (Benedek András: Digitális pedagógia)
Tehát a lehetőség, az
eszközrendszer és alkalmazások adottak, a többi rajtunk múlik. Igenis időt kell
szentelni arra, hogy néhányat megnézzünk, és az alapján döntsük el, hogy nekünk
melyik a legszimpatikusabb. Be kell látnunk, hogy munkánk és életünk során
lassan elengedhetetlen, hogy fennlegyünk egy-egy közösségi oldalon, tagjai
legyünk egy-egy csoportnak és ismerjünk bizonyos alkalmazásokat. Egyre több
digitális lábnyomot hagyunk magunk után és nem mindegy, hogy milyeneket.
Nézzünk néhány alkalmazást,
amelyen már regisztrálva vagyok:
Facebook:
Nagyon szkeptikusan
fogadtam a hírt, hogy az óra miatt ide regisztrálnom kell. Miért volt bennem az
ellenszenv? Annak idején, hosszas baráti rábeszélés után regisztráltam az
iwiw-re. Igazából nem láttam értelmét és percek alatt rengetem ismerősöm lett.
Olyanoktól kaptam ismerlek jelölést, akikről csak adatlapjuk hosszas nézegetése
után jöttem rá, hogy honnan is ismerhetjük egymást. Szóval ott voltam, meg nem
is. (Nem is beszélve a rengeteg ismeretlentől kapott levelekre, melyben vagy
valamilyen betegségre hívják fel a figyelmemet, vagy jó pénzkereseti
lehetőséget ajánlanak, esetleg albérletet, vagy csak pénzt gyűjtenek.) A facebookban
eddig kellemesen csalódtam, de ennek talán a kurzus is az oka. Egy közösségi
oldal, amit hasznosan is tudok alkalmazni. Használata még nem csípőből megy, de
amire kell, arra tudom használni. Még rengeteg olyan alkalmazása van, amit nem
tudok, mert eddig nem kellett, de remélem ezeket is idővel elsajátítom. A barátaimmal
még nem itt tartom a kapcsolatot, de egyenlőre ezt nem is szeretném. Egy barátság
megtartásához nekem ez még személytelen, a jaja de cuki, jaj, de aranyos
bejegyzések híve pedig sosem voltam. Kíváncsi vagyok pár év múlva ez mennyit
fog változni. (Na nem a jaj,de cuki rész J) A gond talán
az, hogy az emberek nem tudatosan használják, és tényleg rengeteg fölösleges,
mások számára értéktelen információt osztanak meg.
Moly
Miért regisztráltam? Imádok
olvasni, szerintem ez az oldal nekem tetszeni fog. Nagy Bence tipográfus
alapította ezt a magyar könyves közösségi oldalt. A felhasználók saját
olvasmányaikat csoportosíthatják, értékelhetik, idézhetnek belőle;
kívánságlistákat lehet összeállítani és polcokra lehet rendezni a könyveket. Az adatállomány folyamatosan bővül, 2012
januárjában több mint 110000 könyv, 115000 könyvborító, 77000 fülszöveg
szerepel az adatbázisban. A mintegy 41000 tag több mint 1055000 korábbi
olvasást regisztrált. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Moly.hu)
Twitter
Ez is egy ismeretségi
hálózat és mikroblog, ami már 2006 óta üzemel. A 140 karakter valóban csak a
lényeget engedi átjönni, így ez remek lehetőség az impulzív gondolatok
közlésére. Ami tetszik benne, hogy ez tényleg naprakész, rengeteg új
információhoz juthat az ember. Azonban az információszűrésnek talán itt kell a
legjobban érvényesülnie.
Moodle
A Moodle (Modular
Object – Oriented Dynamic Learning Environment, azaz moduláris
objektumorientált dinamikus tanulási környezet) egy LMS (Learning Management
System) alkalmazás, vagyis egy tanulmányirányítási e-learning keretrendszer. Az
LMS feladata egyrészt a felhasználók azonosítása, másrészt pedig, hogy
szerepkörük és jogosultságaik szerint összerendelje őket a megfelelő
tananyagokkal. E tananyagok itt kurzusokban vannak szervezve. Az LMS szerverek
feladata az adatok és felhasználók tevékenységeinek a tárolása, melyek később
statisztikai célokra felhasználhatók. (Benedek András: Digitális pedagógia)
Ilyen az ELTE e-learning felülete is, melyet mi legtöbbször passzívan
használunk: javarészt az oktató feltölti az anyagokat, mi pedig letöltjük
azokat. Ennek a rendszernek van egy interaktív része is, csak ezt nem nagyon használják.
Google
docs
Közösségi dokumentumok
megosztására jó ez az alkalmazás. A kurzus kapcsán próbálom én is ennek a
helyes használatát elsajátítani. Így könnyűnek tűnik egy közös dokumentum
szerkesztése, mivel nem kell állandóan e-mailben elküldeni, nem veszíthetjük el
a fonalat, hogy ki mikor mit írt bele. Már többször nekifutottam én is a
csoportdokumentumnak, de mindig, amit be akartam írni, már valaki más megtette
előttem. Gyorsabbnak kell ezután lennem J
Mindmeister
A legjobban talán
ötletbörzék során alkalmazható. Ezzel a programmal kiváltható a nagy
csomagolópapír és filc alkalmazása csoportmunkák során. Mivel egyszerre többen
is tudják alkalmazni, így nagyon szövevényes fogalomtérkép is létrejöhet. Ennek
elsajátítását szintén most tanulom, nekem tetszik.
Ustream
Az előadásokat ezen
keresztül követhetjük élőben vagy felvételről. Ez egy nagyon jó megoldás, mivel
így az előadás bármikor megnézhető. Gondom még a webinárium megtartásával van,
de remélem azt is majd sikeresen megoldom.
Kedves Tímea! Tetszett a bejegyzése!
VálaszTörlés"1994 tavaszán a Microsoft biztos volt abban, hogy az internet fontos lesz majd a jövőben" - és ki hinné, hogy az Internet története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor is Amerikában a hadügyminisztérium létrehozott egy "csomagkapcsolt" hálózatot, az ARPAnet-et. (1969) Aztán, ehhez képest viszonylag későn, jött létre a MILnet (de már ezelőtt is Internetről beszéltek) és ennek a kettőnek az összekapcsolása után már elég széles és kiterjedt volt a hálózat. Akkorra oktatási intézmények és egyetemek is kapcsolódtak hozzájuk. Európában is megkezdődött a folyamat, majd a WWW - World Wide Web (90-es évek) kapcsán beszélünk a mai világhálóról. De a kezdeti hosszú folyamat után ennek kialakulása már csak kb. 8 évet vett igénybe. Furcsa, hogy egy óriás cég vezetője nem mérte fel ezt a rohamos fejlődést. :-) Kíváncsi vagyok, hogy a mi esetünkben igaz lesz-e az, hogy mindig csak újabb és újabb alkalmazások jönnek és nem fogjuk tudni követni őket?
Kedves Timi!
VálaszTörlésNagyon tetszett a bejegyzésed. Főként az, hogy nem csak leírtad az előadáson elhangzottakat, hanem kiegészítetted általad összegyűjtött információkkal.
A bejegyzés elejében nagyon helyénvalónak érzem az idézeteket, jó érzékkel választottad őket a témához.
"A gond talán az, hogy az emberek nem tudatosan használják, és tényleg rengeteg fölösleges, mások számára értéktelen információt osztanak meg."- számomra ez a hét igazsága (én is erre a megállapításra jutottam).