Digitális állampolgár: Lenni vagy nem lenni?

Az előző bejegyzésemben éppen csak érintettem a digitális állampolgár témát, talán nem véletlenül. Megvallom, még mindig nem sikerült helyére raknom a dolgot. Azért megpróbálok róla írni.

Információs társadalomban élünk, ahol az információnak nagy értéke van. A számítógépek és az internet elterjedésével megváltoztak a kommunikációs csatornák, felgyorsultak a folyamatok. A személyes, valós életünk mellett kiépítettünk egy másik digitális világot is. Egyre több mindent el tudunk intézni otthonról a gép elől, nem kell órákat sorban állni, veszekedni. Pár kattintással a legtöbb ügyintézés már elintézhető, akár a bevásárlást is megoldhatjuk ezen a módón. Amennyire megkönnyíti az internet az életünket, annyira meg is nehezíti. Olyan szerintem nincs, hogy csak két percre leülök a gép elé gyorsan megnézni valamit. Először is, ha csak úgy kulcsszóra keresek, akkor rengeteg információt meg kell szűrnöm, hogy a nekem megfelelőt megtaláljam. Másrészt, ha már bekapcsolom a gépet, akkor gyorsan megnézem a leveleimet is, vagy befizetek egy csekket is. Így a két percből már legalább negyedóra lesz.

Nem elég normál kompetenciákkal rendelkeznem, nem elég, ha tudok írni, olvasni, számolni. Már a kompetencia is digitális lett. Például a digitalizált világban nem csak olvasnom és megértenem kell tudni, hanem meg kell tudnom szűrni az információkat és gyorsan, hatékonyan kell tájékozódnom.  Figyelembe kell venni, hogy az új technológiák megváltoztatták a tanulást. A mit és a hogyan kell tanulnom kérdésre, már nem adható ugyanaz a válasz, mint 50 évvel ezelőtt. Az ISTE (International Society for Technology Education) kész kompetencia térképeket hozott létre, lebontva, hogy mely kompetenciák szükségesek többek között a tanulóknak, tanároknak és adminisztratív dolgozóknak (rendszergazdáknak).  Ezeket az új digitális kompetenciákat mindenkinek el kellene sajátítania, hogy „igazi digitalizált ember” váljon belőle. Hiába született valaki digitális bennszülöttnek, jól tudja kezelni a számítógépet, még nem biztos, hogy tanulásra is alkalmazni tudja ismereteit, kompetenciáit. A digitális nemzedék sem rendelkezik automatikusan a digitális kompetenciákkal. (Míg a valós állampolgárságba például bele lehet születni.) Mint látjuk ez egy kinek hosszabb, kinek rövidebb tanulási folyamat, hogy digitális állampolgárrá váljon.  És itt már elakadtam. Honnan tudom, hogy rendelkezem a megfelelő digitális kompetenciákkal? Ki mondja, hogy gratulálunk, digitális állampolgár lettél? Lehetne ezt mérni, és aki megfelel, az automatikusan azzá válik? Vagy elég, ha bemondásos alapon annak vallom magam? Sok a kérdés, és igazából most sem tudom rá a válaszokat. Lehet, hogy azért mert még nem váltam azzá? Az is lehet, hogy túlságosan földhözragadt vagyok és megpróbálom úgy elképzelni a digitális állampolgárságot, mint egy valós állampolgárságot? Pedig itt is lehetne jelentősége, hogy ez egy elismert állampolgárság, amit nem adnak „ingyen”, meg kell érte dolgozni – rendelkezni kell a megfelelő kompetenciákkal, ismeretekkel.

Találtam egy előadás kivonatot, amiben a digitális állampolgárság fogalomrendszerének fontosabb elemeit fejtették ki. Ezek a következők voltak:

1. „Digitális hozzáférés: a társadalom elektronikus kommunikációs rendszerének elérése.

2. Digitális kereskedelem: vásárlás és eladás az interneten.

3. Digitális kommunikáció: részvétel az információk elektronikus cseréjében

4. Digitális írástudás: a digitális technológia értő, racionális használatának képessége

5. Digitális etikett: az elektronikus társas érintkezés standard szabályai

6. Digitális jog: a digitális technológia használatának jogi szabályrendszere

7. Digitális egészség és jóllét: a fizikai és lelki egészség és a digitális technológia kapcsolat”

https://nws.niif.hu/ncd2009/docs/ahu/023.htm 

Egy másik megfogalmazás szerint a digitális állampolgárságnak 9 elemi egysége van:

• 1.      Digitális hozzáférés
• 2.      Digitális kereskedelem
• 3.      Digitális kommunikáció
• 4.      Digitális írástudás
• 5.      Digitális etikett
• 6.      Digitális jog
• 7.      Digitális jogok és kötelességek
• 8.      Digitális egészség és wellness
• 9.      Digitális védelem http://www.digitalcitizenship.net/Nine_Elements.html

Az előző elemekhez képest ez kettővel bővült. A digitális jogok és kötelességek pontban a szabadságjogok kiterjesztését értik a virtuális világban. Foglalkozni kell az alapjogokkal és azok értelmezésével a virtuális világban. A digitális védelem alatt pedig azokat az óvintézkedéseket értik, melyek megvédenek minket, digitális biztonságot nyújtanak.

Úgy érzem nincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy milyen az ideális állampolgár. A listán szereplő szempontok a legfontosabban, de véleményem szerint ezek akár még bővíthetőek is. Aki a való életben tisztes állampolgár, az valószínűleg a digitális társadalomban is azzá tud válni. Persze akadhatnak olyanok is, akik az anonimitásban bízva, olyan dolgokat is megengednek maguknak, amit a valóságban nem tennének meg.

A digitális társadalomnak tudatos polgárai csak a tájékozott, tudatos felhasználók lehetnek. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a biztonságos internetezésről és a digitális kompetenciák fejlesztéséről. Ebben nyújt segítséget például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline oldala. Ezen a honlapon (http://internethotline.hu/ ) sok hasznos információt találhatunk a digitális kompetenciákról és a tudatos médiafogyasztásról. Itt akár feljelentést is lehet tenni,  ha hozzájárulásunk, engedélyünk nélkül tettek fel az interneten rólunk, vagy gyermekünkről fénykép-, video-, hangfelvételt, vagy egyéb személyes adatot. Szerzői jogsértéssel azonban nem foglalkoznak. Valamint már Magyarországon is működik a netrendőrség, igaz sok információt nem találni róluk.

Ahogy a neten keresgéltem, találtam egy érdekes lehetőséget:

Nagyon könnyen megteheted az első lépéseket a digitális írástudás felé! Egyszerűen hajtsd végre az alábbi három műveletet, és már úton is vagy! http://www.microsoft.com/About/CorporateCitizenship/Citizenship/giving/programs/UP/digitalliteracy/hun/gettingstarted.mspx 

Rákerestem még a felnőttoktatási törvényben is a digitális írástudásra. Nem is tudom mit vártam. Ezt találtam:

2009. évi XCVIII. törvény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról

3. § Az Fktv. a 20. §-t követően a következő új alcímmel, valamint új 20/A. §-sal egészül ki:

„Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása

20/A. § (1) A digitális írástudás megszerzése minden a 21. § (2)-(3) bekezdés szerinti forrásból támogatott, összességében legalább 240 órát meghaladó időtartamú - ezt nem meghaladó időtartam esetében külön rendeletben meghatározott - felnőttképzési program tartalmának kötelező része, függetlenül attól, hogy általános, nyelvi vagy szakmai képzés valósul-e meg e törvény keretei között.

(2) A digitális írástudás megszerzéséhez szükséges ismeretek és kompetenciák körét az Európai Számítógép-használói Jogosítvány „Internet és kommunikáció” valamint „Operációs rendszerek” moduljai írják le. Az egyéb szükséges ismeretek és kompetenciák meghatározását, valamint azon felnőttképzési programok körét, amelyek esetében 240 órát meg nem haladó időtartamú képzés esetében is kötelező a digitális írástudás megszerzése, a miniszter az informatikáért felelős miniszterrel, valamint az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.” http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/egyeb-palyazatok/felnottkepzesi-torveny 

A 2011. július 27-től hatályos felnőttképzési törvény szerint többé nem kötelező a digitális írástudás képzés. Kikerült az erre vonatkozó teljes 20/A§. Ez alapján a képző intézményeknek semmilyen módon nem kötelező a 240 óránál magasabb óraszámú államilag támogatott képzésen a digitális írástudás oktatása.